Ekcéma
Az ekcéma egy krónikus bőrbetegség, amely minden korosztályt érint, a csecsemőktől kezdve a felnőttekig.
Bár az orvostudomány fejlődése ellenére, egyes emberek továbbra is extrém problémákkal küzdenek az ekcémával, még akkor is, ha a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszereket, mint például a kortikoszteroidokat használják. Ebben a cikkben megnézzük, miért nem sikerül sok embernek valóban megoldani az ekcémát, és megismerhetik, hogyan lehet véglegesen megszabadulni tőle.
Az ekcéma különböző tényezők hatására alakulhat ki, beleértve a genetikai hajlamot, az immunrendszert, a környezetet és az életmódot.
Egyes személyek genetikailag hajlamosak az ekcémára, ami azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk.
A hagyományos ekcéma kezelés magában foglalja a kortikoszteroidok és más kenőcsök alkalmazását a gyulladás és viszketés csökkentésére.
Mindazonáltal, ezen gyógyszerek ellenére egyesek továbbra is problémákkal küzdenek.
Mivel a hagyományos orvosok rendelőiben gyakran csak a tüneteket kezelik, nem pedig a kiváltó okokat.
Engedjen meg most egy egyszerű hasonlatot.
Ha egy nagyon piszkos, foltos asztalra egy szép fehér abroszt terítek, egy idő után az ugyanúgy bűzleni fog...
Ha csak a tüneteket – a VISZKETÉST – csillapítom, azzal nem gyógyítom meg az ekcémát. A bőr a legnagyobb szervünk, és az összes közül ez a legláthatóbb is. Elképzelhetjük úgy, mint testünk leggyorsabb kommunikációs eszközét velünk.
Amint a testben megjelenik egy olyan probléma, amellyel már nem tud egyedül megbirkózni, előbukkan az ekcéma, hogy azonnal észrevegyük. Nem tudjuk elkerülni; végig szem előtt van, és addig "zaklat" minket, amíg nem segítünk a testnek megoldani, vagy – még jobb – amíg nem akadályozzuk többé az öngyógyító képességeiben.
Ne tegyünk minden orvost egy kalap alá. Vannak olyanok is, akik megvizsgálják, honnan ered az ekcéma, és mikor súlyosbodik esetleg.
Ezután javasolhatják az allergológus felkeresését, hogy azonosítsák az esetleges allergiákat.
A páciens az eredmények alapján elhagyja az étrendjéből az adott ételeket, és ez még az ekcémán is segíthet.
A test megkönnyebbül, és teret kap az öngyógyító folyamatra. Az ekcéma javulni kezd. Van azonban, aki túl korán örül annak, hogy meggyógyította az ekcémát.
Sajnos nem ritka, hogy egy idő után az allergének száma megnő, az ekcémás egyre érzékenyebbé válik, és már az is elég, ha az étel "érintkezik" a gluténnel – máris viszket az egész teste.
Hogyan lehetséges ez?
Azért, mert az ételek elhagyása az étrendből megint nem igazi megoldás. Az étel és az allergia önmagukban nem a fő okok, csupán „olaj a tűzre”.
Ha már probléma van a testben, és az minden erejével azon dolgozik, hogy megoldja, nem segítünk neki azzal, hogy csokoládéval, borral, gluténnel vagy laktózzal további terhet rakunk rá.
Az allergiának is megvan a saját oka, és a megoldás nem az, hogy kerüljük az adott ételt, kitiltjuk az étrendünkből, és soha többé nem fogyasztjuk.
Az igazi út az, hogy úgy gyógyítsuk meg a testünket, hogy újra képes legyen ezeket az ételeket feldolgozni.
Bizonyára nem újdonság, ha azt halljuk, hogy a test egészsége a belekben rejlik. A test tisztulásának és az alapoktól, azaz a bélrendszertől induló teljes gyógyulásának folyamata kihívásokkal teli és hosszadalmas lehet. Az út végén azonban egy teljesen új test vár, tele energiával, vitalitással és erővel. Van viszont egy bökkenő... Még a tökéletesen kiegyensúlyozott étrend és az egészséges bélmikrobiom mellett is előfordulhat, hogy az ekcéma újra megjelenik.
Hogyan lehetséges ez?
A testet meggyógyítottuk, a probléma megoldódott, akkor hol a hiba? Csakhogy mi nemcsak fizikai testből állunk. Van lelkünk, pszichénk is.
Ahogy a bélrendszerünknek is egészségesnek kell lennie, úgy a lelkünk is vágyik a nyugalomra és a békére.
Életünk során számos érzelmi traumát, sérelmet, fájdalmat, árulást, nyugtalanságot és szomorúságot halmozunk fel magunkban… Senki sem tanított meg minket ezekkel dolgozni. Gyerekként talán gyakran hallottuk:
„Ne kiabálj! Azonnal nyugodj meg! Hagyd abba a hisztit, nincs rá okod.”
Ezekből a mintákból megtanultuk, hogy az érzelmeinket magunkba kell fojtani, elrejteni, elnyomni. Általában nem engedtük meg magunknak, hogy szabadon átéljük őket. Így hát ezek az érzelmek megmaradtak a testünkben, és minden újabb fájdalmat, amit az élet hozott, ugyanúgy elraktároztunk. Mostanra annyi van belőlük, hogy amikor egyedül vagyunk, telefon, televízió vagy a környezet zajai nélkül, elkezdünk szorongani, szomorúnak érezzük magunkat, és furcsán „kellemetlen” érzés kerít hatalmába.
Nem csoda.
És nem a ti hibátok.
Ma már viszont lehetőségeink vannak arra, hogy ezeket a beragadt érzelmeket és lelki terheket feloldjuk.
Mert az elnyomott érzelmek (amikor az érzelemnek azt mondtuk, hogy „NEM, nem foglalkozom veled, nem leszek szomorú, nem fogok sírni, én nagyfiú vagyok, engem semmi nem érint meg…”) valójában BETEGSÉGEK.
Ezért beszélünk egyre gyakrabban arról, hogy a betegségeknek pszichés oka is lehet.
Még mindig trend, hogy ezeknek az okoknak hipnózisban vagy meditációban próbálunk a múltban utánajárni.
De hadd áruljak el valamit, amitől talán meg is könnyebbülsz.
Ez nem szükséges.
Ahhoz, hogy meggyógyítsd az ekcémát (vagy bármilyen más betegséget vagy kellemetlen állapotot), nem kell évekig terápiára járni és a gyerekkorodban vájkálni.
Miért?
Mert a felfedezés önmagában nem segít. Ha kiderül, hogy a szüleid nem akartak téged a fogantatástól kezdve, ez ugyan megmagyarázza, miért érzed magad elfogadhatatlannak ebben az életben, de az ekcémát önmagában nem oldja meg. A megértés megkönnyebbülést hozhat, de önmagában nem gyógyít meg semmit.
Az út a gyógyuláshoz az érzelmeken keresztül vezet.
Meg kell szabadulnod attól az érzelemtől, amely összefügg az állapotoddal. El kell engedned a sérelmeket, a szívet tépő fájdalmakat, az árulást, a mély szomorúságot…
Ebben pedig ideális segítők a Bach-esszenciák.
Ezek ugyanis megtalálják helyetted a probléma eredeti okát, és elkezdik az érzelmeket felszabadítani a testedből.
Nem szükséges évekig terápiára járni.
Ezeket a virágkivonatokat Dr. Edward Bach fejlesztette ki azzal a céllal, hogy helyreállítsák az érzelmi egyensúlyt.
Az ekcéma nehéz betegség lehet, és bár a hagyományos orvoslás többféle kezelési lehetőséget is kínál, néhány ember csak az életmódbeli változtatásokban és a lelki egészség ápolásában talál igazi megkönnyebbülést.
Fontos, hogy figyelmet fordítsunk az általános egészségünkre, és keressük azokat az okokat, amelyek hozzájárulhatnak ennek a bőrbetegségnek a kialakulásához.
A Bach-virágesszenciák gyakorlati alkalmazásából kifolyólag nagyon gyakran észrevettem egy ismétlődő jelenséget.
Az anyukák ekcémával keresnek meg minket a gyermekeik miatt, és emellett azt is problémaként említik, hogy a gyerekeik egyáltalán nem alszanak, vagy rövid ideig alszanak, nehezen alszanak el, és gyakran felébrednek.
Azt tapasztalom, hogy az ekcéma kéz a kézben jár az alvási problémákkal.
Ha ekcémát szeretnék kezelni egy kisbabánál, akkor elsőként mindig az anyukára fordítom a figyelmemet.
Mert egy ilyen kicsi baba tükrözi az édesanya szenvedéseit.
Rájöttem, hogy az esetek több mint 90%-ának ugyanaz a közös nevezője
– egy nehéz, stresszes terhesség és egy hosszú, megterhelő szülés.
Ez természetesen hatással volt a baba lelki állapotára is, ezért mindig az anyukát és a babát is kezeljük Bach-szenciákkal személyre szabottan.
Köszönhetően nekik képesek vagyunk feloldani a blokkolt érzelmeket és feldolgozni a traumatikus élményeket mindkét fél számára.
Megfigyeltem, hogy felnőttek esetében az ekcéma mögött gyakran valamilyen blokk áll, amelyhez a szeretet hiánya kapcsolódik, és gyakran negatív érzelmek, mint harag, féltékenység és kritika is társulnak.
Ezért úgy vélem, hogy az ekcéma kezelésében alapvető lépés a psziché, az érzelmek és a blokkok kezelése.
Ma már valóban nagyszerű lehetőségeink vannak erre, és közéjük tartoznak a Bach-esszenciák.